A nevem Czeglédi Csilla és 2004-ben diplomáztam a Pécsi Tudományegyetem Kaposvári Képzési Központjában, ahol védőnőként végeztem. Nem egészen tizenkét évig dolgoztam így családok, különböző életkorú gyermekek közelében, szorosan együttműködve óvodákkal, iskolákkal, ez idő alatt sokat tanultam tőlük.
2016-ban megszületett a kislányom, 2018-ban a kisfiam, azóta az ő nevelésükkel munkálkodom. Először a saját örömömre kezdtem verseket farigcsálni, vagy észrevétlenül jöttek a gyerekekkel való foglalkozás közben. Láttam, hogy szeretik, így fokozatosan több időt szántam rá és most érkeztem el oda, hogy sok szeretettel más gyerekekkel is megosztanám a tevékenységemet.
A mesét mindig is nagyon fontosnak tartottam, az élőbeszéd fejlesztő hatását jó ideje ismerik a különböző tudományágak. Ugyanakkor a tudománynál sokkal fontosabb a mese kapcsán az ösztönösség és az, hogy milyen sokoldalú lehetőséget nyújt arra, hogy gyermekünkhöz a számára leginkább közelálló csatornán közel kerülhessünk.
Az ölelés, összebújás áldásos hatását érezhetjük a szorongáscsökkentésben, a könnyebb altatásban. Használhatjuk a napi rutin részeként, a nap lezárásaként.
Számtalan szót taníthatunk meg gyermekünknek, észrevétlenül bővítjük szókincsét.
Megismertetjük ritmussal, dallamokkal.
Megalapozzuk a könnyebb olvasástanulást azzal, hogy megszerettetjük vele a mesét, későbbiekben pedig tapasztalhatjuk, hogy a helyesírás elsajátítása is jobban megy.
Felkeltjük, ébren tartjuk a figyelmét, fejlesztjük fantáziáját.
Lehetőséget adunk arra, hogy kérdezzen, együtt értelmezhetjük az olvasottakat.
Taníthatunk vele megküzdési technikákat, csökkenthetjük a rá nehezedő stresszt.
Segíthetünk neki és magunknak is lelassulni, elcsendesedni.
Becsempésztem a témák közé egy kis egészségnevelést, az azért a szívem csücske maradt úgy is, hogy már nem vagyok gyakorló védőnéni.
Egyszóval: Szívhez szóló verseket, meséket olvasni jó!
